Bugás sás
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Carex paniculata L. | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bugás sás témájú médiaállományokat és Bugás sás témájú kategóriát. |
A bugás sás (Carex paniculata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.
Fontosabb jellemzői[szerkesztés]
Évelő, erős, tömött, terebélyes zsombékot képező faj. Szára 40–100 centiméter magas, erős, vastag, háromszögletű, lapos oldalakkal. Az egész szár érdes. A tőlevél-hüvely vöröses- vagy feketésbarna, enyhén csillogó és ép. A levéllemez 2–7 mm széles, lapos és erősen érdes. A nyelvecske nagyon rövid. A virágzat laza, 10 cm hosszú, ritkán bókoló, az alján bugásan elágazó füzér. A bibék száma kettő. A pelyvák széles-tojásdadok, világosbarnák, fehér hártyásszélűek. A tömlő tojásdad alakú, 2–3 mm hosszú, csillogó, alig eres és egyenletesen csőrbe keskenyedik. A tömlő alapi és háti részén gyengén csíkozott és mindkét oldalán domború. A makkocska lapos, tojásdad alakú.
Alfajai[szerkesztés]
- Carex paniculata subsp. calderae (A.Hansen) Lewej. & Lobin
- Carex paniculata subsp. lusitanica (Willd.) Maire
- Carex paniculata subsp. paniculata
- Carex paniculata subsp. szovitsii (V.I.Krecz.) Ö.Nilsson
Élőhelye[szerkesztés]
Magassásosok, forráslápok. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Mátrában és a Csombárdi-réten is megtalálhatóak állományai.[1][2][3][4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület (PDF). Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 17.)
